11.nap

Nyakunkba vettük a város látnivalóit

Az Alphában az első blokkban csak beszélünk, kérdezünk, csevegünk egymással, a tanárunkkal. Nagyon várom, hogy a kávéidő utáni blokk következzen Stephanie-val. Változatos módszerekkel gyakoroltatja a tanultakat, jóhumorú, mosolygós, kedves, kellemes a hangja, .... Mindig hoz valami fénymásoltat, mely láttán azonnal forognak a fogaskerekeim és azonnal adoptálom az otthoni körülményekre. Fogalmazás órán nagyszerűen felhasználhatóak ezek a feladatok. 

Délután Dublin egyik látványosságától a másikig sodródtunk. Christ Church Cathedralban kezdtünk, mely egyike a középkori katedrálisoknak. Csodaszép volt a kertje és a belseje egyaránt. Minden zugát bejártuk, még a toronyba is felmásztunk, ahová 96 lépcsőfok vezetett. 

A templomtól néhány lépésre Dubliniaba jutottunk. A kiállítás bemutatja a viking kori, a középkori Dublint makettekkel, rövid audovizuális elemekkel, egész alakos viaszbábukkal, jelenetekkel.

Végül az iskola szervezésében megnézhettük a Guinness Storehouse-t. Óriási, többszintes kiállítás, mely a világ legtöbbet fogyasztott sörének készítését, történetét mutatja be. Rengeteg látogató volt ebben az időpontban, de így is felejthetelen élmény birtokosai -meg egy pohár söré- lettünk. A hárfa, nemzeti jelkép Írországban, címerükben központi helyet foglal el, és én megszólaltathattam Dublinban, a Guinness Múzeumban. A városban mindenfelé utcazenészekbe botlunk, a pubokban ír kocsmazenészek húzzák a talpalávalót, a DART megállóban kipreparált pianino várja a muzsikálni vágyókat. Vidámság, boldogság, móka és sok-sok muzsika hallatszik mindenfelől!

Dublin, 2018. augusztus 8.